Utolsó 10 cikk
Tudatos rémhírkeltés?Tudatos rémhírkeltés?

 

          „Meg nem erősített hírek szerint, a mai napon megérkezett Sepsiszentgyörgyre a Románia által az EU követelésének megfelelően befogadott migránsok első ötvenfős csoportja, amelyet a városban telepített le a román hatalom."  

Légy az első aki kommentálja
Rágalmaz és félrevezetRágalmaz és félrevezet

 

          Háborús bűnök és népirtás nyilvános támogatása, illetve demagóg eszmék nyilvános hirdetése vádjával tett feljelentést a brassói táblabíróság mellett működő ügyészségen Mircea Diacon, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője, Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke ellen

Légy az első aki kommentálja
A közös imádság felhajtó ereje.A közös imádság felhajtó ereje.

 

Amint a testnek, úgy a léleknek is szüksége van táplálékra, melynek alapját, mint kenyérben a kovász, az Ige képezi. Hiszen van-e, lehet-e, bárminek mélyebb szellemi és igazságtöltete, mint Isten kimondott, kinyilatkoztatott, vagy megtestesült szavának?

Légy az első aki kommentálja
Szabadságot követelünk!Szabadságot követelünk!

 

          Hétfő esti maratoni ülésén, a Szociáldemokrata Párt Országos végrehajtó Bizottsága megvonta a támogatást Mihai Tudose kormányfőtől, aki ezt követően bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond. Mi, erdélyi magyarok akár örülhetnénk is a hír hallatán, hiszen megszabadultunk a székelyeket akasztással fenyegető miniszterelnöktől, de sajnos erre semmi okunk.

Légy az első aki kommentálja
Példaképünk marad Példaképünk marad

 

          Születésének 110. évfordulóján (1908. január 8.) Gróf Czegei Wass Albert erdélyi nagybirtokosra, katonatisztre, íróra, költőre, közéleti személyiségre és politikusra emlékezünk. Egy olyan egyéniségre, aki a vészterhelt 20. század legsötétebb időszakaiban is erkölcsi fáklyaként lobogva mutatta az irányt amerre haladnunk kellett és az utat, amelyen a fényre juthatunk.

Légy az első aki kommentálja
A kormányfőnek távozni kellA kormányfőnek távozni kell

 

 

          Amennyiben a székely zászlót kitűzik a helyi intézményekre, mellette fognak lógni a helyi felelősök is – fenyegette meg Mihai Tudose a székelyeket a Realitatea hírtelevízió egyenes adásában.

Légy az első aki kommentálja
Madéfalva üzeneteMadéfalva üzenete

 

          1764. január 7. vérrel íródott be a székelység történelmébe. E nap hajnalán, ugyanis Madéfalván több száz ártatlan személyt, köztük gyermekeket, asszonyokat és öregeket gyilkoltak halomra báró Siskovicz (mások szerint Siskovics vagy Siskowich) József altábornagy parancsára, Caratto osztrák császári ezredes katonái.

Légy az első aki kommentálja
Embert próbáló időkEmbert próbáló idők

 

          Óesztendő vége és az újnak kezdete a vissza, illetve magunkba tekintés, összegzés és számadás időszaka kell, hogy legyen. Csak így tudjuk ugyanis megállapítani, hogy földi létünk vándorútján most éppen hol járunk, és milyen irányba tartunk.

Légy az első aki kommentálja
Cinkos magyarellenességCinkos magyarellenesség

 

          Az ünneplés egy természetes emberi szükséglet, ezért egyénnek és közösségeknek egyaránt jogában áll, mint ahogy az erre okot adó esemény kiválasztása is. Ez utóbbi során viszont tekintettel kellene lenni mások érzékenységére is.

Légy az első aki kommentálja
Románia nem jogállamRománia nem jogállam

 

          November 15 – én Sepsiszentgyörgyön újra bebizonyosodott, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy olyan ország, melyben csendőr bakanccsal tiporják el a magyar nemzeti közösség akaratát, nem nevezhető annak.

Légy az első aki kommentálja


2009 december 03 :: Publicisztika :: Újra kell csomózni az elvagdalt ereket
Újra kell csomózni az elvagdalt ereket


 

 

 

Újra kell csomózni az elvagdalt ereket

 

 

           A nyár folyamán, a szászfalusi, nyújtódi és sárfalvi ifjúsági Kolping csoport útra kerekedett. Bár a Zala megyei Kehidakustányig jókora távolságot kellett megtenniük, mindvégig éberek maradtak. Lekötötte figyelmüket a sok látnivaló. Célba érve pedig, a látvány és a szívélyes fogadtatás töltötte fel friss energiával őket. Hiszen bőven van mit megcsodálni ebben az 1182 főt számláló községben, melynek történetével nem csak érdemes, hanem tanulságos megismerkedni. Mindannyiunknak.
Kehidakustány, a Zala folyó völgyében, Nyugat-Dunántúlon található. Amint neve is tükrözi, összetett település. A folyó nyugati partján fekvő Kehida és a keletin lévő Kustány összevonásából jött létre. A hidakkal összekötött falurészek ugyanis 1977-ig önálló települések voltak. Mindkettő gazdag és mozgalmas történelmi múlttal rendelkezik.

 

 

 

 

 

 

           Egyes feltételezések szerint Kehida neve a Zala folyón itt átívelő két hídra utal. Már a bronzkorban lakott volt, majd a kelták telepedtek le a vidéken. A területén feltárt, leletekben gazdag temetők bizonyítják, hogy az avar korban is jelentős településnek számított, mivel a Zala folyón itt volt a legdélebbi átkelő. Arrébb ugyanis mocsarak kezdődtek. Stratégiai helyzetének köszönhetően, Árpád bejövetele után is gyorsan fejlődött. Írásos említése 1232-ből származik. Az ország első nemesi bíróságának itt lezajlott ülése kapcsán tesznek említést róla. Mivel a 13. és 14. században megye, illetve nádori gyűlések színhelye volt, a helységben több oklevelet is készítettek. 1322-ig a Koppányi, majd 1441-ig a Kanizsai család birtokolta. 1523-ban a Hassági család tulajdonába kerül, akik udvarházat építenek itt maguknak.
          A Kustány elnevezés, ómagyar személynévből származik. Már az Árpád korban virágzó királyi birtok. Első írásos említése 1275-ből való. 1411-ben Csapi András kapja meg, de nemsokára három részre szakad, melyek más-más családok birtokába kerülnek. 1588-ig, az erődítménnyé, majd várrá alakított udvarháznak köszönhetően, sikeresen visszaverték a 16. században folyamatossá vált török támadásokat. Ekkor viszont mindkét falut elpusztították. Csak a 17. században kezdtek újra benépesülni. A Kustányban létesült vámnak és malomnak köszönhetően pedig újból fejlődésnek indultak. Miután 1681-ben a Hertelendy család lett a birtokosa, Kehida ismét jelentős településsé nőtte ki magát. A 18. században létesült iskolájába jártak a kustányiak is. 1757-től a Deák család birtokolja a településeket. 1824-től, 1854-ig itt lakik az első független magyar kormány igazságügy minisztere. A 48-as szabadságharc leverése utáni passzív ellenállás vezetője. Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés létrehozója, Deák Ferenc.

 

 

 

 

 

 

          A vasút, 1895- béli ide vezetésével, a települések fejlődése újabb lendületet kap. Mesteremberek, és kereskedők telepednek meg itt. A fokozatos polgárosodást segíti, az 1924-ben megnyitott mezőgazdasági iskola is, mely idővel a környék egyetlen középiskolájává nőtte ki magát. A hatvanas években kezdődött elvándorlást, a hetvenes években felszámolt vasúti közlekedés, majd az iskola megszüntetése fokozza. Ilyen körülmények között került sor a két település összevonására. További hanyatlásukat, csak a kilencvenes években elkezdődött, máig tartó termálfürdő építés és fejlesztés tudta megakadályozni és visszafordítani.

 

 

 

 

 

 

Ennek 45 fokos, kénes gyógyvize, mozgásszervi betegségek, idegrendszeri megbetegedések, nőgyógyászati és bőrgyógyászati gondok kezelésére alkalmas. A nemrég átadott élményfürdő, a Zala völgyének kellemes éghajlata, a horvát, szlovén és osztrák határ, valamint a Balaton és a Hévízi-tó közelsége, nem csak a gyógyulni, hanem a pihenni vágyókat is ide vonzza. De a környék utjai és ösvényei, a lovagolni, biciklizni, gyalogolni vágyók igényeit is kielégítik. Kiépített horgászhelyei, vadállományban gazdag erdői pedig e nemes sportok kedvelőinek nyújtanak szórakozási lehetőséget. A kultúra iránt érdeklődők a felújított Deák kúriában berendezett állandó kiállítás segítségével, végig követhetik a „haza bölcse” életútját. Megismerkedhetnek tevékenységével, megcsodálhatják személyes tárgyait. A múltat idézi, a kehidai temetőben található, 13. században épült templom is. Ez, a hívek lelki megnyugvását jelenleg kápolnaként szolgáló épület, a Deák család temetkezési helye volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kustány főutcájának jellegzetessége a zalai népi építészet hagyományait őrző, fából készült harangláb. Külön érdekessége, hogy napjainkban is kézzel harangoznak benne.
           A felső-háromszékiek, Mons. Gajdó Zoltán pápai prelátus, nyugalmazott plébános jóvoltából kerültek ide. Neki volt köszönhető az a nagy szeretet s gondoskodás is, mellyel körülvették őket. És nem csak a 15 gyermekeket, hanem az őket elkísérő 10 felnőttet is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gajdó atya ugyanis a veszprémi püspök meghívására, és Erdély érsekének engedélyével, ebben a helységben szolgált egy évet. Ez a viszonylag rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy belopja magát nem csak az itt lakók, hanem a fürdővendégek szívébe is. Hiszen az itt megforduló osztrákokra és németekre való tekintettel, saját nyelvükön is misézett. Heti rendszerességgel. Ezzel is tanúbizonyságot téve a magyar vendégszeretetről. De tevékenysége nem merült ki ennyiben. Meggyőző erejének és állhatatosságának köszönhetően, sikerült teljesen felújítani a templom tetőszerkezetét.

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkálat megvalósításában segítő társra talált a polgármester és az egyháztanácsosok személyében. Ugyancsak ők gondoskodtak a székely csoport első osztályú szállodában való elszállásolásáról és teljes ellátásáról is. Elmondásuk szerint megérte az áldozatot. A szemekben felcsillanó öröm és hála bőségesen kárpótolta őket. Ugyanakkor jelenlétükkel és szívből jövő éneklésükkel, sikeresen hozzájárultak az ünnepi rendezvények színvonalának emeléséhez. Erre a helység legújabb kápolnájának felszentelése teremtett alkalmat és lehetőséget.
           Mindezek felidézését, a kehidakustányi küldöttség két hete megejtett erdélyi látogatása tette időszerűvé. November 19-én, csütörtökön ugyanis a Szent Erzsébet búcsú alkalmából Gyimesközéplokra látogattak. Pénteken viszont Szászfalúban várták szeretettel, a Lázár István polgármester és Pál Imre kuratóriumi elnök vezette csoportot. A szászfalusi és sárfalvi fiatalok rövid műsorral örvendeztették meg a messziről jött vendégeket, alulírott pedig a magyarság tudatról tartott Wass Albert versekkel fűszerezett előadást.
Fontosak és szükségesek ezek a látogatások és találkozások. Hiszen egymás megismerésén, önazonosságunk erősítésén kívül, hozzásegítenek a lemetszett tagok testhez illesztéséhez. Az elvagdalt vérerek újracsomózásához. A szétszakított szövetek összeforrásához. Hogy mindannyian bekapcsolódhassunk végre a magyar nemzet vérkeringésébe.

 

 

 

Bedő Zoltán

 

 

 

További képek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a www.kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]