Utolsó 10 cikk
Tartson meg téged nekünk az Úr!Tartson meg téged nekünk az Úr!

 

 

          Vannak emberek, akik szikáron állják a történelem viharait, akár a sziklatörmelékkel megszórt székely földbe kapaszkodó fenyők és nem hajolnak meg a nagy időben.  

Légy az első aki kommentálja
A haza szolgálatábanA haza szolgálatában

     

 

          Éppen 150 évvel ezelőtt, 1868. június 18. látott napvilágot Kenderesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, egy olyan református család sarjaként, amely 1657 – ben nyerte el a nemességet Erdélyben.

Légy az első aki kommentálja
Voltunk, vagyunk és leszünk!Voltunk, vagyunk és leszünk!

 

 

          A Párizs melletti versailles-i kastély parkjában található Nagy – Trianon palotában, 1920. június 4 –én Magyarországot rákényszerítették egy olyan békeszerződésnek hazudott diktátum aláírására, melynek következtében elveszítette területének 71,5 (232.448 km2) és lakósságának 63, 5% - t (13 271 370 fő).

Légy az első aki kommentálja
Elismerték Székelyföld létezésétElismerték Székelyföld létezését

 

          A képviselőház után kedden 96 ellene és 9 mellette szóló szavazattal a román parlament szenátusa is elutasította Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki és Kulcsár - Terza József háromszéki képviselő terjesztett be az elmúlt esztendőben.  

Légy az első aki kommentálja
A megmaradás életerő kérdéseA megmaradás életerő kérdése

           

 

          A múltba tekintve, de a jövőbe nézve, derűlátón, de nem elbizakodottan, kellő szerénységgel, de határozottan fogalmazta meg a valóság alapjára épített, azonban merészen felfelé ívelő terveit Orbán Viktor, a miniszterelnöki eskü letétele után. Úgy, ahogyan ez egy magyar kormányfőtől elvárható.

Légy az első aki kommentálja
A magyar érdek és igazság védelmébenA magyar érdek és igazság védelmében

 

          Magyarországot és annak demokratikusan megválasztott kormányát gyalázták az Európai Parlament április 26 – án lezajlott ülésén, aljas rágalmak és hazugságok tömkelegét zúdítva rájuk. Minderre pedig a LIBE Bizottság, anyaországunkról szóló jelentéstervezetének az ismertetése szolgáltatott alkalmat és nyújtott lehetőséget. 

Légy az első aki kommentálja
Nem hagyhatjuk szó nélkülNem hagyhatjuk szó nélkül

 

          Az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb kormány ellenes tűntetése zajlott szombaton este Budapesten. Joguk van hozzá, hiszen egy működő demokrácia ezt lehetővé teszi. Sokat mondó azonban, hogy erre mindössze hat nappal a FIDESZ – KDMP pártszövetség elsöprő, győzelmét hozó parlamenti választások után került sor.

 

Légy az első aki kommentálja
Az intő ukrán példaAz intő ukrán példa

 

          A Magyarországon vasárnap lezajlott parlamenti választás eredményei csak szombaton fognak majd véglegessé válni, azonban a leadott szavazatok 98% - a megszámlálása után az már kiderült, hogy a FIDESZ – KDMP koalíció elsöprő győzelmet aratott.  

Légy az első aki kommentálja
Fontoljuk megFontoljuk meg

 

 

          Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. És ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mert megroppantották az egykor hatalmas és befolyásos nemzetek gerincét.Európa nyugati fele egyre nagyobb léptekkel rohan a vesztébe. 

Légy az első aki kommentálja
Nem adhatjuk felNem adhatjuk fel

 

          Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen nagypénteken bekövetkezett kereszthalálával Jézus megváltotta bűneitől az emberiséget. Vasárnapi feltámadása által pedig az elmúlás fölött is győzedelmeskedett és ezzel beteljesítette a próféciát.  

Légy az első aki kommentálja


2009 december 03 :: Publicisztika :: Újra kell csomózni az elvagdalt ereket
Újra kell csomózni az elvagdalt ereket


 

 

 

Újra kell csomózni az elvagdalt ereket

 

 

           A nyár folyamán, a szászfalusi, nyújtódi és sárfalvi ifjúsági Kolping csoport útra kerekedett. Bár a Zala megyei Kehidakustányig jókora távolságot kellett megtenniük, mindvégig éberek maradtak. Lekötötte figyelmüket a sok látnivaló. Célba érve pedig, a látvány és a szívélyes fogadtatás töltötte fel friss energiával őket. Hiszen bőven van mit megcsodálni ebben az 1182 főt számláló községben, melynek történetével nem csak érdemes, hanem tanulságos megismerkedni. Mindannyiunknak.
Kehidakustány, a Zala folyó völgyében, Nyugat-Dunántúlon található. Amint neve is tükrözi, összetett település. A folyó nyugati partján fekvő Kehida és a keletin lévő Kustány összevonásából jött létre. A hidakkal összekötött falurészek ugyanis 1977-ig önálló települések voltak. Mindkettő gazdag és mozgalmas történelmi múlttal rendelkezik.

 

 

 

 

 

 

           Egyes feltételezések szerint Kehida neve a Zala folyón itt átívelő két hídra utal. Már a bronzkorban lakott volt, majd a kelták telepedtek le a vidéken. A területén feltárt, leletekben gazdag temetők bizonyítják, hogy az avar korban is jelentős településnek számított, mivel a Zala folyón itt volt a legdélebbi átkelő. Arrébb ugyanis mocsarak kezdődtek. Stratégiai helyzetének köszönhetően, Árpád bejövetele után is gyorsan fejlődött. Írásos említése 1232-ből származik. Az ország első nemesi bíróságának itt lezajlott ülése kapcsán tesznek említést róla. Mivel a 13. és 14. században megye, illetve nádori gyűlések színhelye volt, a helységben több oklevelet is készítettek. 1322-ig a Koppányi, majd 1441-ig a Kanizsai család birtokolta. 1523-ban a Hassági család tulajdonába kerül, akik udvarházat építenek itt maguknak.
          A Kustány elnevezés, ómagyar személynévből származik. Már az Árpád korban virágzó királyi birtok. Első írásos említése 1275-ből való. 1411-ben Csapi András kapja meg, de nemsokára három részre szakad, melyek más-más családok birtokába kerülnek. 1588-ig, az erődítménnyé, majd várrá alakított udvarháznak köszönhetően, sikeresen visszaverték a 16. században folyamatossá vált török támadásokat. Ekkor viszont mindkét falut elpusztították. Csak a 17. században kezdtek újra benépesülni. A Kustányban létesült vámnak és malomnak köszönhetően pedig újból fejlődésnek indultak. Miután 1681-ben a Hertelendy család lett a birtokosa, Kehida ismét jelentős településsé nőtte ki magát. A 18. században létesült iskolájába jártak a kustányiak is. 1757-től a Deák család birtokolja a településeket. 1824-től, 1854-ig itt lakik az első független magyar kormány igazságügy minisztere. A 48-as szabadságharc leverése utáni passzív ellenállás vezetője. Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés létrehozója, Deák Ferenc.

 

 

 

 

 

 

          A vasút, 1895- béli ide vezetésével, a települések fejlődése újabb lendületet kap. Mesteremberek, és kereskedők telepednek meg itt. A fokozatos polgárosodást segíti, az 1924-ben megnyitott mezőgazdasági iskola is, mely idővel a környék egyetlen középiskolájává nőtte ki magát. A hatvanas években kezdődött elvándorlást, a hetvenes években felszámolt vasúti közlekedés, majd az iskola megszüntetése fokozza. Ilyen körülmények között került sor a két település összevonására. További hanyatlásukat, csak a kilencvenes években elkezdődött, máig tartó termálfürdő építés és fejlesztés tudta megakadályozni és visszafordítani.

 

 

 

 

 

 

Ennek 45 fokos, kénes gyógyvize, mozgásszervi betegségek, idegrendszeri megbetegedések, nőgyógyászati és bőrgyógyászati gondok kezelésére alkalmas. A nemrég átadott élményfürdő, a Zala völgyének kellemes éghajlata, a horvát, szlovén és osztrák határ, valamint a Balaton és a Hévízi-tó közelsége, nem csak a gyógyulni, hanem a pihenni vágyókat is ide vonzza. De a környék utjai és ösvényei, a lovagolni, biciklizni, gyalogolni vágyók igényeit is kielégítik. Kiépített horgászhelyei, vadállományban gazdag erdői pedig e nemes sportok kedvelőinek nyújtanak szórakozási lehetőséget. A kultúra iránt érdeklődők a felújított Deák kúriában berendezett állandó kiállítás segítségével, végig követhetik a „haza bölcse” életútját. Megismerkedhetnek tevékenységével, megcsodálhatják személyes tárgyait. A múltat idézi, a kehidai temetőben található, 13. században épült templom is. Ez, a hívek lelki megnyugvását jelenleg kápolnaként szolgáló épület, a Deák család temetkezési helye volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kustány főutcájának jellegzetessége a zalai népi építészet hagyományait őrző, fából készült harangláb. Külön érdekessége, hogy napjainkban is kézzel harangoznak benne.
           A felső-háromszékiek, Mons. Gajdó Zoltán pápai prelátus, nyugalmazott plébános jóvoltából kerültek ide. Neki volt köszönhető az a nagy szeretet s gondoskodás is, mellyel körülvették őket. És nem csak a 15 gyermekeket, hanem az őket elkísérő 10 felnőttet is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gajdó atya ugyanis a veszprémi püspök meghívására, és Erdély érsekének engedélyével, ebben a helységben szolgált egy évet. Ez a viszonylag rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy belopja magát nem csak az itt lakók, hanem a fürdővendégek szívébe is. Hiszen az itt megforduló osztrákokra és németekre való tekintettel, saját nyelvükön is misézett. Heti rendszerességgel. Ezzel is tanúbizonyságot téve a magyar vendégszeretetről. De tevékenysége nem merült ki ennyiben. Meggyőző erejének és állhatatosságának köszönhetően, sikerült teljesen felújítani a templom tetőszerkezetét.

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkálat megvalósításában segítő társra talált a polgármester és az egyháztanácsosok személyében. Ugyancsak ők gondoskodtak a székely csoport első osztályú szállodában való elszállásolásáról és teljes ellátásáról is. Elmondásuk szerint megérte az áldozatot. A szemekben felcsillanó öröm és hála bőségesen kárpótolta őket. Ugyanakkor jelenlétükkel és szívből jövő éneklésükkel, sikeresen hozzájárultak az ünnepi rendezvények színvonalának emeléséhez. Erre a helység legújabb kápolnájának felszentelése teremtett alkalmat és lehetőséget.
           Mindezek felidézését, a kehidakustányi küldöttség két hete megejtett erdélyi látogatása tette időszerűvé. November 19-én, csütörtökön ugyanis a Szent Erzsébet búcsú alkalmából Gyimesközéplokra látogattak. Pénteken viszont Szászfalúban várták szeretettel, a Lázár István polgármester és Pál Imre kuratóriumi elnök vezette csoportot. A szászfalusi és sárfalvi fiatalok rövid műsorral örvendeztették meg a messziről jött vendégeket, alulírott pedig a magyarság tudatról tartott Wass Albert versekkel fűszerezett előadást.
Fontosak és szükségesek ezek a látogatások és találkozások. Hiszen egymás megismerésén, önazonosságunk erősítésén kívül, hozzásegítenek a lemetszett tagok testhez illesztéséhez. Az elvagdalt vérerek újracsomózásához. A szétszakított szövetek összeforrásához. Hogy mindannyian bekapcsolódhassunk végre a magyar nemzet vérkeringésébe.

 

 

 

Bedő Zoltán

 

 

 

További képek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a www.kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]