Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2009 december 03 :: Publicisztika :: Újra kell csomózni az elvagdalt ereket
Újra kell csomózni az elvagdalt ereket


 

 

 

Újra kell csomózni az elvagdalt ereket

 

 

           A nyár folyamán, a szászfalusi, nyújtódi és sárfalvi ifjúsági Kolping csoport útra kerekedett. Bár a Zala megyei Kehidakustányig jókora távolságot kellett megtenniük, mindvégig éberek maradtak. Lekötötte figyelmüket a sok látnivaló. Célba érve pedig, a látvány és a szívélyes fogadtatás töltötte fel friss energiával őket. Hiszen bőven van mit megcsodálni ebben az 1182 főt számláló községben, melynek történetével nem csak érdemes, hanem tanulságos megismerkedni. Mindannyiunknak.
Kehidakustány, a Zala folyó völgyében, Nyugat-Dunántúlon található. Amint neve is tükrözi, összetett település. A folyó nyugati partján fekvő Kehida és a keletin lévő Kustány összevonásából jött létre. A hidakkal összekötött falurészek ugyanis 1977-ig önálló települések voltak. Mindkettő gazdag és mozgalmas történelmi múlttal rendelkezik.

 

 

 

 

 

 

           Egyes feltételezések szerint Kehida neve a Zala folyón itt átívelő két hídra utal. Már a bronzkorban lakott volt, majd a kelták telepedtek le a vidéken. A területén feltárt, leletekben gazdag temetők bizonyítják, hogy az avar korban is jelentős településnek számított, mivel a Zala folyón itt volt a legdélebbi átkelő. Arrébb ugyanis mocsarak kezdődtek. Stratégiai helyzetének köszönhetően, Árpád bejövetele után is gyorsan fejlődött. Írásos említése 1232-ből származik. Az ország első nemesi bíróságának itt lezajlott ülése kapcsán tesznek említést róla. Mivel a 13. és 14. században megye, illetve nádori gyűlések színhelye volt, a helységben több oklevelet is készítettek. 1322-ig a Koppányi, majd 1441-ig a Kanizsai család birtokolta. 1523-ban a Hassági család tulajdonába kerül, akik udvarházat építenek itt maguknak.
          A Kustány elnevezés, ómagyar személynévből származik. Már az Árpád korban virágzó királyi birtok. Első írásos említése 1275-ből való. 1411-ben Csapi András kapja meg, de nemsokára három részre szakad, melyek más-más családok birtokába kerülnek. 1588-ig, az erődítménnyé, majd várrá alakított udvarháznak köszönhetően, sikeresen visszaverték a 16. században folyamatossá vált török támadásokat. Ekkor viszont mindkét falut elpusztították. Csak a 17. században kezdtek újra benépesülni. A Kustányban létesült vámnak és malomnak köszönhetően pedig újból fejlődésnek indultak. Miután 1681-ben a Hertelendy család lett a birtokosa, Kehida ismét jelentős településsé nőtte ki magát. A 18. században létesült iskolájába jártak a kustányiak is. 1757-től a Deák család birtokolja a településeket. 1824-től, 1854-ig itt lakik az első független magyar kormány igazságügy minisztere. A 48-as szabadságharc leverése utáni passzív ellenállás vezetője. Az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés létrehozója, Deák Ferenc.

 

 

 

 

 

 

          A vasút, 1895- béli ide vezetésével, a települések fejlődése újabb lendületet kap. Mesteremberek, és kereskedők telepednek meg itt. A fokozatos polgárosodást segíti, az 1924-ben megnyitott mezőgazdasági iskola is, mely idővel a környék egyetlen középiskolájává nőtte ki magát. A hatvanas években kezdődött elvándorlást, a hetvenes években felszámolt vasúti közlekedés, majd az iskola megszüntetése fokozza. Ilyen körülmények között került sor a két település összevonására. További hanyatlásukat, csak a kilencvenes években elkezdődött, máig tartó termálfürdő építés és fejlesztés tudta megakadályozni és visszafordítani.

 

 

 

 

 

 

Ennek 45 fokos, kénes gyógyvize, mozgásszervi betegségek, idegrendszeri megbetegedések, nőgyógyászati és bőrgyógyászati gondok kezelésére alkalmas. A nemrég átadott élményfürdő, a Zala völgyének kellemes éghajlata, a horvát, szlovén és osztrák határ, valamint a Balaton és a Hévízi-tó közelsége, nem csak a gyógyulni, hanem a pihenni vágyókat is ide vonzza. De a környék utjai és ösvényei, a lovagolni, biciklizni, gyalogolni vágyók igényeit is kielégítik. Kiépített horgászhelyei, vadállományban gazdag erdői pedig e nemes sportok kedvelőinek nyújtanak szórakozási lehetőséget. A kultúra iránt érdeklődők a felújított Deák kúriában berendezett állandó kiállítás segítségével, végig követhetik a „haza bölcse” életútját. Megismerkedhetnek tevékenységével, megcsodálhatják személyes tárgyait. A múltat idézi, a kehidai temetőben található, 13. században épült templom is. Ez, a hívek lelki megnyugvását jelenleg kápolnaként szolgáló épület, a Deák család temetkezési helye volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kustány főutcájának jellegzetessége a zalai népi építészet hagyományait őrző, fából készült harangláb. Külön érdekessége, hogy napjainkban is kézzel harangoznak benne.
           A felső-háromszékiek, Mons. Gajdó Zoltán pápai prelátus, nyugalmazott plébános jóvoltából kerültek ide. Neki volt köszönhető az a nagy szeretet s gondoskodás is, mellyel körülvették őket. És nem csak a 15 gyermekeket, hanem az őket elkísérő 10 felnőttet is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gajdó atya ugyanis a veszprémi püspök meghívására, és Erdély érsekének engedélyével, ebben a helységben szolgált egy évet. Ez a viszonylag rövid időszak is elég volt ahhoz, hogy belopja magát nem csak az itt lakók, hanem a fürdővendégek szívébe is. Hiszen az itt megforduló osztrákokra és németekre való tekintettel, saját nyelvükön is misézett. Heti rendszerességgel. Ezzel is tanúbizonyságot téve a magyar vendégszeretetről. De tevékenysége nem merült ki ennyiben. Meggyőző erejének és állhatatosságának köszönhetően, sikerült teljesen felújítani a templom tetőszerkezetét.

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkálat megvalósításában segítő társra talált a polgármester és az egyháztanácsosok személyében. Ugyancsak ők gondoskodtak a székely csoport első osztályú szállodában való elszállásolásáról és teljes ellátásáról is. Elmondásuk szerint megérte az áldozatot. A szemekben felcsillanó öröm és hála bőségesen kárpótolta őket. Ugyanakkor jelenlétükkel és szívből jövő éneklésükkel, sikeresen hozzájárultak az ünnepi rendezvények színvonalának emeléséhez. Erre a helység legújabb kápolnájának felszentelése teremtett alkalmat és lehetőséget.
           Mindezek felidézését, a kehidakustányi küldöttség két hete megejtett erdélyi látogatása tette időszerűvé. November 19-én, csütörtökön ugyanis a Szent Erzsébet búcsú alkalmából Gyimesközéplokra látogattak. Pénteken viszont Szászfalúban várták szeretettel, a Lázár István polgármester és Pál Imre kuratóriumi elnök vezette csoportot. A szászfalusi és sárfalvi fiatalok rövid műsorral örvendeztették meg a messziről jött vendégeket, alulírott pedig a magyarság tudatról tartott Wass Albert versekkel fűszerezett előadást.
Fontosak és szükségesek ezek a látogatások és találkozások. Hiszen egymás megismerésén, önazonosságunk erősítésén kívül, hozzásegítenek a lemetszett tagok testhez illesztéséhez. Az elvagdalt vérerek újracsomózásához. A szétszakított szövetek összeforrásához. Hogy mindannyian bekapcsolódhassunk végre a magyar nemzet vérkeringésébe.

 

 

 

Bedő Zoltán

 

 

 

További képek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Kommentárok ( 0 )
Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a www.kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]