Utolsó 10 cikk
Esély a megmaradásraEsély a megmaradásra

 

          Évtizedek óta egy ránk nézve végzetes folyamat, ingatlanjaink kiárusításának a cselekvő részvevői és ebből kifolyólag bűnrészesei vagyunk. Hiszen földjeink, erdeink, és házaink idegen kézbe történő juttatásának a megakadályozása helyett, inkább eladjuk őseink vagyonát.

Légy az első aki kommentálja
Gyűlöletszítás a hatalomért Gyűlöletszítás a hatalomért

         

          Kihasználva a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való jelenlétét, az egyre erősödő magyarellenes hisztériáról, annak hátteréről és céljairól, semlegesítésének lehetőségeiről, valamint a magyar – román kapcsolatok jövőjéről faggattuk dr. Valentin Stant, a Bukaresti Egyetem Történelem Karának professzorát.

Légy az első aki kommentálja
Mi nem ünnepelhetünkMi nem ünnepelhetünk

 

          Újabb magyarellenes hisztériát váltott ki a román médiában Kelemen Hunor RMDSZ elnöknek ama kijelentése, mely szerint a románságnak el kell fogadnia, hogy mi nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at.

Légy az első aki kommentálja
Államfő SzékelyföldönÁllamfő Székelyföldön

 

          Klaus Iohannis román államfő július 18 –n Hargita és Kovászna megyébe látogat, jelentette be meglepetésszerűen Madalina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője.

Légy az első aki kommentálja
Örök bizonyosságÖrök bizonyosság

 

Isten az embert érző, gondolkodó, valamint tudattal és szabad akarattal rendelkező lénynek teremtette, ezzel megnyitván előtte a korlátlan fejlődés lehetőségét, de a csúfos bukásét is. És csak tiszteletet, szeretetet, valamint némi engedelmességet kért ezért cserébe.

Légy az első aki kommentálja
Múltunk ismerete a jövőnk zálogaMúltunk ismerete a jövőnk záloga

 

          1848. március 15. örökre beleégette magát a magyar nemzet lelkébe és tudatába, mert egy olyan dicsőséges korszaknak a kezdetét jelentette, melyre tudomásom szerint nem akad példa a történelemben.

Légy az első aki kommentálja
Székely SzabadságSzékely Szabadság

 

Immár 97 esztendeje, hogy a székely nemzet újból idegen uralom alá került. És ezúttal sem a saját hibájából, netán gyávaságából, hanem egy vérlázító békediktátum következtében, hiszen idegenek döntöttek rólunk - nélkülünk és akaratunk ellenére.

Légy az első aki kommentálja
Szekus módszerek és intézkedésekSzekus módszerek és intézkedések

 

          Az erdélyi magyar sajtóban az elmúlt héten futótűzként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium több diákjának a szüleit beidézte és tanúként hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség.

Légy az első aki kommentálja
Az üldözöttre emlékeztekAz üldözöttre emlékeztek

 

          Halálának évfordulója alkalmából (1998. február 17) Sepsiszentgyörgyön ebben az esztendőben szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.

Légy az első aki kommentálja
A példaképünk volt és maradA példaképünk volt és marad

 

          Egy megcsonkított testű, idegen határok közé szorított, vagyonából kiforgatott, intézményeiből kilakoltatott, szülőföldjén üldözött nemzetnek nem marad más kapaszkodója csak a múltja. Életereje pedig az önazonosságát meghatározó nyelvéből és a kultúrájából fakad.

Légy az első aki kommentálja


2009 augusztus 29 :: Publicisztika :: Felemelt fejjel, egyenes derékkal, bátran
Felemelt fejjel, egyenes derékkal, bátran

 

 
Felemelt Fejjel, Egyenes Derékkal, Bátran
 
 
 
      Honfitársaimmal az autonómiáról beszélgetve, a különböző fórumokon e témáról elhangzottakat hallgatva, és a sajtóban megjelent véleményeket olvasva, megdöbbenve szembesültem a szomorú ténnyel, hogy e fogalmat illetően jelenleg is teljes zűrzavar uralkodik a fejekben. És ez nem csak a székük megtartásáért harcoló politikusaink, hanem minden magát magyar értelmiséginek tartó és valló egyén bűnös mulasztásának az eredménye. Hogyan akarjuk kiharcolni az autonómiát, mikor még e szó jelentésével sem vagyunk igazán tisztában? Hogyan akarunk az elérése érdekében folytatott küzdelem során tömegeket mozgósítani, ha nem világosítjuk fel nemzettársainkat e kifejezés valós üzenetéről? -Tevődik fel egyik keserű kérdés a másik után. Tudatosítanunk kell magunkban, de másokban is, hogy csak úgy kerülhetünk közelebb a megoldáshoz, ha az idegenül csengő szavakkal megfogalmazott célkitűzéseinket, mindenki számára érthető tartalommal tudjuk megtölteni. De ahhoz, hogy ezt megcselekedhessük, először magunknak és magunkban kell tisztáznunk e fogalmakat. Először magunknak és magunkban kell megérteni és értelmezni valamennyit. Az autonómiát is. Csak így tudjuk eloszlatni a valós jelentését eltakaró sűrű ködöt.
    
 
 
 
 
          Autonómia. Görög eredetű összetett szó, mely az „autos” (ön), és „nomos” (törvény) szavakból tevődik össze. Önálló döntést, saját törvénykezést, önállóságot, függetlenséget jelent. A nemzetközi jogban a mai napig nem nyert pontos meghatározást, éppen ezért mi kell, magunknak megfogalmazzuk, hogy sajátos helyzetünkből adódóan mit akarunk érteni alatta, és milyen jogokat társítunk hozzá. Úgy is meghatározhatjuk, mint bizonyos döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott csoportra történő átruházása, e csoport fennmaradása, nyelve, kultúrája megőrzése érdekében. Az autonómia intézménye a kisebbségek vonatkozásában egyike azoknak a jogi eszközöknek, melyek a kisebbségi csoportok fennmaradását és boldogulását hivatottak szolgálni. A kisebbségi jogok biztosításának egy állam keretein belül elérhető legmagasabb szintjét jelenti. Meghatározását sokan megpróbálták, közülük legpontosabban talán H. J. Heintze fogalmaz, aki szerint „az autonómia egy eltérő identitással rendelkező csoportnak bizonyos fokig terjedő önkormányzás biztosítását jelenti”. Egy olyan megállapodás, melynek alapján a kisebbség az állam bizonyos területén a saját ügyeit intézheti az önkormányzatiság elve alapján, új állam létrehozatala nélkül. A felsoroltakból következik, hogy kisebbségi autonómia megvalósulásáról a modern korban akkor beszélhetünk, amikor az állam közhatalmi jogosítványokat ruház át a kisebbségek által demokratikus úton létrehozott és megválasztott szervezetekre. Mivel elsődleges célja az önazonosság megőrzése, a következő jogok érvényesülését kell, feltételezze:
 
 
 
 
 
    Az anyanyelv használatának joga a magánéletben, oktatásban, igazságszolgáltatásban, és a közigazgatásban.
         A saját oktatási rendszer kialakításának joga.
         A köztisztségviselethez, és közszolgáltatásokhoz való jog.
         A hazához való jog.
         A természeti kincsekkel való szabad rendelkezés joga.
         A helyi politikai képviselethez való jog.
Amint a felsorolásból is kitűnik, az autonómia esetében szó sincs egy adott ország területi épségének a megsértéséről, illetve területe feldarabolásáról, ugyanakkor az is egyértelművé válik, hogy a közigazgatási autonómia nem azonos a kisebbségivel. A helyi önkormányzatot, vagy egyszerűen a közigazgatási autonómiát meg kell különböztetnünk a kisebbségekre jellemző autonómiaformáktól. Annál is inkább, mert még Románia államelnöke is tudatosan összemossa a kettő jelentését. S nem véletlenül. Lássuk, tehát miről van szó. A közigazgatási autonómia a központi hatalom bizonyos elemeinek az átruházását jelenti a helyi közigazgatási egységekre, olyan feladatok megoldása esetén, melyek helyi jellegűek, és helyileg rendezhetőek a legeredményesebben. Mivel nem biztosítja az önazonosság megőrzését szolgáló alapvető jogokat, nem szabad összetéveszteni a kissebségi autonómiával. Ugyanis csak szükséges, de nem elégséges feltétele nemzeti létünk megőrzésének. Mindezek tudatában le kell szögeznünk, hogy kisebbségi autonómia esetén az ország területi feldarabolását emlegetni hazugság, kisebbségi autonómia helyett önkormányzati autonómiát ajánlani pedig félrevezetés. Mindkét esetben a központi hatalom megőrzése a cél, melynek érdekében még egy etnikai összeütközés kirobbantásától sem riadnak vissza a bukaresti méregkeverők.
 
 
 
 
 
          Egy másik gyakran használt, de tartalmilag nem eléggé tisztázott fogalom az önrendelkezés, mely nem azonos az autonómia magyaros változatával. Nemzetközi jogilag jelentése annál többet takar. Az önrendelkezési jog leginkább arra vonatkozik, hogy a népek szabadon dönthetnek politikai státusukról, vagyis magában hordozza a politikai rendszer szabad megválasztásának, illetve egy önálló állam létrehozatalának a jogát is. Tehát, amennyiben a székelység népként határozza meg magát, a nemzetközi jog értelmében élhet az államalakítás jogával is. És miért ne élne? - Teszem fel a korán sem költői kérdést. Még mielőtt bárki megmosolyogna, vizsgáljunk meg, és nézzünk át közösen néhány száraz adatot, melyek valóságtartalmát bárki leellenőrizheti:
 
 
 
 
 
A történelmi Székelyföldből, melynek területe 12 800 négyzetkilométer, ha leszámítjuk az elrománosított Aranyoszékét, még mindig 10876 négyzetkilométernyi terület marad. Ennek lakóssága 888 827 fő, melyből 153 405 (19%) román nemzetiségű, és 655 422 fő (81%) magyar nemzetiségű. Ha e tények tudatában tanulmányozni kezdjük a világ jelenlegi területi felosztását, észre kell vennünk, hogy csak Európában szám szerint öt, a Székelyföldnél területileg és számbelileg is kisebb független ország létezik. Íme, a felsorolás:
         Andora, területe 468 négyzetkilométer, lakósságának száma 71 000 fő.
         Lichtenstein, területe 160 négyzetkilométer, lakósságának száma 28 000 fő.
         Luxemburg, területe 2 586 négyzetkilométer, lakósságának száma 364 000 fő.
         Málta, területe 325 négyzetkilométer, lakósságának száma 350 000 fő.
         San Marino, területe 61 négyzetkilométer, lakósságának száma 23 000 fő.
 
 
 
 
És ha őket igen, minket miért nem illet meg az államalakítás joga? – Tevődik fel az újabb kérdés. A válasz egyszerű. Minket is megillet. Csak élni kell vele. Követelni kell, és harcolni kell érte amennyiben szükséges. Ha végig tekintünk a világtörténelem eseményein, különös hangsúlyt fektetve a huszadik századra, láthatjuk, hogy soha egy nemzetnek sem adtak ajándékba semmit. Mindegyiknek küzdeni kellett a szabadságért, jogai érvényesítéséért, állami létének megtartásáért, vagy annak újra megszerzéséért. E küzdelem mindig összetett volt. Több síkon és különböző eszközök bevetésével zajlott. Volt rá eset, hogy békésen, csak politikai eszközökkel, máskor a polgári engedetlenség különböző formáit is igénybe véve, és olykor bizony a fegyverek is megszólaltak. A szabadság érdekében ezt mind vállalni kell. Egy valami viszont közös volt bennük. Az összefogás. Ha ez megvan, az önrendelkezés kikényszerítése idő kérdése csupán.
   
 
 
 
      Mi hát a teendő?
           Elsősorban a magunk számára szükséges, és elengedhetetlen következtetések s tanulságok levonása. A történelmi példákon okulva.
Másodsorban néhány olyan kérdés feltevése, melyek megválaszolásával közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ezek közül néhányat megfogalmazok az alábbiakban:
      Mi kell az önrendelkezés megvalósításához?
           Egységes népakarat.
      Mire van szükség, az egység megteremtése érdekében?
          Nemzetileg elkötelezett értelmiségi rétegre, mely elveti a szabadságvágy magjait, és gondozza azokat miután szárba szökkentek, az egymás után következő nemzedékek lelkében.
           Nemzetileg elkötelezett politikusi rétegre, mely elsődleges, és legfontosabb feladatának tartja népe szabadságvágyának megfogalmazását, és annak képviseletét minden belföldi és külföldi fórumon.
       Hogyan valósítható meg az önrendelkezés?
            Öntudatos, egységes, bátor fellépés, küzdelem és áldozatvállalás által.

 

 
 
      
Végezetül fel kell tennünk magunknak és sorstársainknak egyaránt az utolsó, de nagyon fontos kérdést:
              Akarunk-e önrendelkezést?
Amennyiben igen, a fogalmak tisztázása, céljaink kitűzése, és az elérésükhöz szükséges eszközök számbavétele, s kiválasztása után nem marad más hátra, mint gyakorlatba ültetni az együtt megfogalmazottakat. Vállainkat összevetve. Közös akarattal. Itt és most. Míg nem késő. Ne legyünk kishitűek, gyávák és megalkuvók! Nőjünk fel végre őseinkhez, kik fáradságot és félelmet nem ismerve, magukat nem kímélve küzdöttek a honért. Hol az eke szarvát, hol a kardot szorongatva. Mikor, hogy követelte a helyzet. De ne feledjük, hogy helytálltak minden körülmények között. Kövessük mi is a példájukat. Felemelt fejjel, egyenes derékkal, bátran. Megmaradásunk és fennmaradásunk érdekében.
 
 
 
 
                                                                             Bedő Zoltán: Háromszék
 
 
 

Kommentárok ( 0 )

Kommentáld
Lépj be a kontódba, hogy kommentáld ezt a cikket. ha még nincs kontód a www.kikelet.ro -n feliratkozhatsz itt
Login:

Elfelejtetted a jelszavad?


[ Vissza ]